Az új eszközök között lesz egy utasszállító méretű tengeri járőr repülőgép, egy magasan repülő drón és számos más repülőgép is. A lehetséges típusok között szerepel a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőr repülőgép, a Gulfstream EC-37B Compass Call elektronikus támadó repülőgép, a Bombardier E-11A Battlefield Airborne Communications Node (BACN) légi kommunikációs felület, valamint a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk nagyteljesítményű drón.
Ezek rendszerbe történő integrálására két vállalat is pályázott, az L3Harris és a Raytheon, akikkel 4,37 millió dollár értékben kötöttek szerződést. A két vállalat között egy nyolc hónapos verseny indul, mely során ugyanolyan fejlesztéseket és optimalizálásokat kell végezzenek a HADES felület számára, és a végén a hadsereg fogja kiválasztani a győztest.
ARTEMIS
Időközben a hadsereg már adaptált két Bombardier Challenger 600/650 üzleti repülőgépet a HADES által használt szenzorok típusainak tesztelésére, mindezt az Airborne Reconnaissance and Targeting Multi-Mission Intelligence System, azaz az ARTEMIS rendszeren belül.
Hivatalosan az ARTEMIS célja az, hogy segítse a földi egységek kritikus célpontjait, felkutassa, azonosítsa és nyomon kövesse azokat. Az ARTEMIS mellett pedig egy másik kísérleti felület az ISR, ami szintén adatokat gyűjt a HADES számára.
HADES
A 49 millió dolláros korszerűsítési program célja, hogy olyan repülőgépeket integráljanak az amerikai hadseregbe, melyek a világ bármely pontjára telepíthetőek, hosszabb távokat képesek repülni, nagyobb magasságból képesek adatokat gyűjteni, illetve a megnövelt látótérnek köszönhetően nagyobb biztonságot és légvédelmet képesek nyújtani.
Összességében elmondható, hogy az újonnan beszerzett repülőgépek sugárhajtásúak és sokkal inkább strapabíróak lesznek, mint a mostani gépállomány. Kifinomultabb érzékelőkkel és radarokkal látják el, a bemért célpontok koordinátáit pedig képesek lesznek közvetlenül továbbítani a földi egységeknek.
A légi járművek bevezetése mellett pedig újonnan kifejlesztett rakétákat is rendszerbe állítanak – várhatóan 2023-tól. A fegyverkezés tehát egye gyorsabb és komolyabb ütemben zajlik, köszönhetően az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti feszültségnek.
A cikk szerzője Blősz Dalma.